Half Marathon Reloaded Nr. 1. - Dunavarsány
Május 1-jét egy jó kis félmaratonnal ünnepeltük, méghozzá Dunavarsányon. Még nem jártam itt, jó volt egy kis városnézéssel egybekötött futás. Na meg az izgalom sem maradhatott el, a tudat, hogy el fogok tévedni. :)
 

Kis város, kis futó verseny. Nagy távok, nagy ígéretek. Kis káosz, kis nyeremények. Porba hulló remények. Összefoglalva röviden, hogy mi jellemezte a futóversenyt. A családi hangulat az adott, volt már ilyen Verőcén, egy rövidebb távon, azt is élveztem. Ez nem riasztott el.
 

Volt pár hiányosság, de futni azért lehetett! :) Az első csalódás viszont már a rajtszámfelvételnél ért. Hiába voltam az előnevezettek között, csak egy 10 centis papírkára került fel a rajtszámom. Végül is mindegy - gondoltam magamban - nem ezért futunk. Legyen meg az élmény és az érzés, aztán mindenki mehet haza.

Mielőtt elindult a mezőny a szervezők megnyugtattak mindenkit. Rózsaszín nyilakkal van a pálya megjelölve és a fontosabb fordulónál önkéntesek irányítják a futókat. Ennek örültem. Nem leszek Forest. :) Együtt indultunk a 10 kilisekkel, csak mi két kört futottunk, meg még egy kicsit, hogy meg legyen a teljes táv. Csöndes, rendezett város, falusias környezet, jó út, van szép erdő, szántóföld, tornacsarnok, vasút is. Mi kellhet még!


 

Sikerült az elejét elfutnom. Nem gondoltam volna, hogy előbb futom el a pár létszámos versenyt, mint a több ezer résztvevős Vivicitát. Próbáltam lekoppintani az akkori érzéseket, az ottani taktikát, sajnos nem sikerült. 10 km-nél magnézium, 13 km-nél izo, mégis lassultam, a tervezett tempót sem bírtam tartani. 16 km-nél annyira leesett a pulzusom, 160-ról 78-ra, majd 70-re, hogy elkezdtem görcsölni. Ez nem mehetett tovább. Belesétáltam és megittam a 2. izomat. Segített. Helyreállt a pulzusom, végre tudtam futni, de már vártam a végét. Volt egy kis terelés féltávnál, ami nem biztos, hogy szükséges volt. Feltételezem az önkéntesek sem voltak a helyzet magaslatán.
 

Amit futottam: 22,8 km lett 2:47 alatt.
 

Volt, hogy együtt futottam a 30 kilisekkel meg a maratonit futókkal. Talán utolsónak is értem be, mit lehet tudni? De sajnálatomra mire beértem már elfogyott a befutóérem és a csomag is. Ugyanígy jártak, akik ilyen időtájt futottak be. Hiába futottunk közel 3 órát, volt aki 5 óránál többet, a remény, hogy kapunk egy kis emléket, a porba hullott. Az járt jól, aki görkorizott, vagy aki 500 m-t futott a családdal és ahogy láttam, a csapatoknak is szerencséjük volt. 


Egy papírra fölírhattam az adataimat, majd kipostázzák az érmet. Meglátjuk. Kicsit összeszedtem magam, aztán elindultunk haza. Az eredményhirdetést már nem vártuk meg.

 

Köszönöm a lehetőséget Dunavarsány!




Hogy tetszett? 4.0/1

Pin It



Talán ez még érdekelhet:
Kategória: SportolOK | Dátum: 2015 » Május » 5Megtekintések száma: 627 | Hozzászólások: 0 | Címkék: Dunavarsány, félmaraton

Mit gondolsz erről?
avatar
Mentés