Francois Villon: Ellentétek balladája

Szomjan halok a forrás vize mellett;
Tűzben égek és mégis vacogok;
Parazsas kályhánál vad láz diderget;
Hazám földjén is száműzött vagyok;
Csupasz féreg, díszes talárt kapok;
Hitetlen várok, sírva nevetek;
Az biztat, ami tegnap tönkretett;
Víg dáridó bennem a bosszúság;
úr vagyok, s nem véd jog, se fegyverek;
Befogad és kitaszít a világ.

Nem biztos csak a kétes a szememnek
S ami világos, mint a nap: titok;
Hiszek a véletlennek, hirtelennek,
S gyanúm az igaz körül sompolyog;
Mindig nyerek és vesztes maradok;
Fektemben is fölbukás fenyeget;
Van pénzem, s egy vasat se keresek,
és reggel köszönök jó éjszakát;
Várom, senkitől örökségemet;
Befogad és kitaszít a világ.

Semmit se bánok, s ami sose kellett,
Kínnal mégis csak olyat hajszolok;
Csalánnal a szeretet szava ver meg,
S ha igaz szólt, azt hiszem, ugratott;
Barátom, aki elhiteti, hogy
Hattyúk csapata a varjú-sereg;
Igazság és hazugság egyre-megy,
és elhiszem, hogy segít, aki árt;
Mindent megőrzök s mindent feledek:
Befogad és kitaszít a világ.

Ajánlás

Herceg, kegyes jóságod lássa meg:
Nincs eszem, s a tudásom rengeteg.
Lázongva vallok törvényt és szabályt.
S most mi jön? Várom a pályabéremet
Mert befogad s kitaszít a világ.

- Francois Villon -

kép: facilisimo.com




Hogy tetszett? 0.0/0

Pin It



Talán, ez még érdekelhet:

Ha megszokott útvonal 
Petőfi Sándor: Ha férfi vagy, légy férfi... 
Pilinszky János: Örökkön-örökké 
Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok 
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani 
Arany János: Vágy 
Sinkovits Imre: Ágnes asszony 
Miért kiabálunk, amikor dühösek vagyunk? 

Kategória: Klasszikusok | Megtekintések száma: 702 | Címkék: Ellentétek balladája, Villon

Mit gondolsz erről?
avatar
Mentés