Itt hagytál
Elmentél, itt hagytál, feledtél és döntöttél,
Vissza se néztél, szerettél...talán.
Én nem szóltam, csak éreztem, csüggedtem és reméltem,
Kell lennie válasznak...biztosan, azt hiszem.

 
Csak egy varázslat lehetett, egy tévedés,
Nem akarhattad ezt magadtól jól tudom, így esett ez a ballépés.
Senki sem tud távol lenni az édesanyjától idejekorán,
mellettem kéne megtanulnod az életet, hogy le tudd győzni a nehézségeket!

Megmételyezve elsodródsz most mellőlem, emlékeim elhalványulnak
És mint a köd szertefoszlanak, mintha nem is volnának.
Más leszel ezután, de így is jó énnekem, mert szívemben a helyed örökre ott pihen,
Ettől megfosztani nem tud senki sem!

 
Lehet, hogy elvesztetted a hited, lehet, hogy nincs már remény,
Hogy senki sincs melletted ezt gondolhatod,
De kérdezz bátran, lehet minden félreértés, és minden rendben jöhet,
Olyan lehetne minden, mint régen volt.

Mert kell nekem, hogy velem legyél és átölelj szorosan,
Kell nekem, hogy hallhassam a hangod, minden nap folyamatosan!
Kell nekem, hogy adhassak Neked, amennyit csak bírok,
És tudd, az is kell, hogy segítsek mindenben, amiben csak tudok!
 



Hogy tetszett? 5.0/1

Pin It


Talán, ez még érdekelhet:

Gyorsan száguldó hűs patak partján 
Anyák 
Adamis Anna: A fák is siratják 
Szerelem 
Ady Endre: Karácsony – Harang csendül... 
Idővonal 
Az első csók! 
Én nem kívánom senkitől... 

Kategória: Szösszenet | Megtekintések száma: 599 | Címkék: Bence, itt hagytál

Mit gondolsz erről?
avatar
Mentés