Itt hagytál
Elmentél, itt hagytál, feledtél és döntöttél,
Vissza se néztél, szerettél...talán.
Én nem szóltam, csak éreztem, csüggedtem és reméltem,
Kell lennie válasznak...biztosan, azt hiszem.

 
Csak egy varázslat lehetett, egy tévedés,
Nem akarhattad ezt magadtól jól tudom, így esett ez a ballépés.
Senki sem tud távol lenni az édesanyjától idejekorán,
mellettem kéne megtanulnod az életet, hogy le tudd győzni a nehézségeket!

Megmételyezve elsodródsz most mellőlem, emlékeim elhalványulnak
És mint a köd szertefoszlanak, mintha nem is volnának.
Más leszel ezután, de így is jó énnekem, mert szívemben a helyed örökre ott pihen,
Ettől megfosztani nem tud senki sem!

 
Lehet, hogy elvesztetted a hited, lehet, hogy nincs már remény,
Hogy senki sincs melletted ezt gondolhatod,
De kérdezz bátran, lehet minden félreértés, és minden rendben jöhet,
Olyan lehetne minden, mint régen volt.

Mert kell nekem, hogy velem legyél és átölelj szorosan,
Kell nekem, hogy hallhassam a hangod, minden nap folyamatosan!
Kell nekem, hogy adhassak Neked, amennyit csak bírok,
És tudd, az is kell, hogy segítsek mindenben, amiben csak tudok!
 



Hogy tetszett? 5.0/1

Pin It



Talán, ez még érdekelhet:

Pilinszky János: Örökkön-örökké 
Égető könny... 
Bródy János: Semmi sem tökéletes 
Delhusa Gjon: Jégvirág 
Hej, halászok, halászok 
Varró Dániel: Email 
Verseny van a futók számára... 
Vörösmarty Mihály: A vén cigány 

Kategória: Szösszenet | Megtekintések száma: 379 | Címkék: Bence, itt hagytál

Mit gondolsz erről?
avatar
Mentés